Amint az a fülszövegből is kiderül, a The New York Times beválogatta a regényt a 2013-as esztendő száz legjobb könyve közé, emellett az írónő több irodalmi díjat nyert el írásának köszönhetően.
http://uploadedmagazin.blogspot.hu/p/magazin-szamainak-letoltese.html
http://www.youblisher.com/p/1152636-Uploaded-Retro/
Ha az ember manapság egy új kötettel szeretné bővíteni otthoni könyvtárát, de konkrét cél nélkül látogatja meg a hozzá legközelebb eső könyvesboltot, bizony nehéz helyzet elé állíthatja magát, mivel a szerzők számának növekedésével párhuzamosan a megjelentetett művek száma is egyre csak nő és nő. Míg egyes írókhoz és írónőkhöz tudunk társítani legalább egy-két alkotást, addig sokak neve teljesen ismeretlen lehet számunkra. Az utóbbiak táborát erősítette nálam Karen Joy Fowler is.
K. J. Fowler legújabb szerzeménye, a Majd’ kibújunk a bőrünkből az eredeti publikáláshoz képest két évvel később került fel a hazai könyvesboltok polcaira. Amint az a fülszövegből is kiderül, a The New York Times beválogatta a regényt a 2013-as esztendő száz legjobb könyve közé, emellett az írónő több irodalmi díjat nyert el írásának köszönhetően. Fowler büszkeségét még tovább fokozhatja a tény, miszerint mind a külföldi kritikusok, mind pedig a hazai olvasók elismerően nyilatkoztak róla. Mindezek és a rövid, mégis figyelemfelkeltő ismertetők tükrében kezdtem el az olvasást.
A Tarandus Kiadó gondozásában megjelentetett iromány összesen hat részre tagolódik, melynek mindegyike hét-hét alfejezetre lebontva ismerteti meg az olvasókkal a cselekményt. Történetünk elején 1996-ban járunk, főhősünk pedig nem más, mint a 22 éves Rosemary Cooke, a University of California hallgatója, aki jó néhány éve koptatja már az egyetem padjait. Egy szerencsétlen félreértésnek köszönhetően Rosemary a helyi fogdában kénytelen tölteni az aznap éjszakát: talán a sors fura fintora, hogy a későbbiekben összebarátkozik az igazi bajkeverővel, akit Harlow Fielding-nek hívnak. A meglehetősen szűkszavú Rosemary hosszú évek után először épp újdonsült barátnőjének önti ki lelkét, ám minden gondját s baját még ekkor sem árulja el. Az igazán nagy titkok java részéről kizárólag a könyv olvasói értesülhetnek. A problémák gyökerei pedig egészen főhősnőnk gyermekkoráig nyúlnak vissza.
Az Indiana állambeli Bloomington városában felcseperedett Rosemary családjára sokan irigykedhetnének, hiszen az övékénel ideálisabbat aligha kívánhatna az ember. Az apa, Vince a szaktekintélyek által is elismert pszichológus, kinek újabbnál újabb tanulmányait sorra közlik le a tudományos folyóiratok; az édesanya ugyancsak az értelmiségiek közül kerül ki. Legidősebb gyermekükre, Lowell-re nem lehet egy rossz szavuk sem a környéken lakóknak. A báty féltőn óvja két lánytestvérét, Fern-t és mesélőnket, Rosemary-t, akik együtt egy különleges és elválaszthatatlan párost alkotnak. Ám hármójuk közül mégis Rosemary a legfeltűnőbb jelenség, hiszen egész nap be nem áll a szája. A vég nélküli locsogást akkor sem hajlandó abbahagyni, amikor azzal a nagyszülőket zavarja kedvenc sorozatuk nézése közben, s az egyik szomszéd, Bechler bácsi fogadni merne rá, hogy ha valaha is csevejolimpiát rendeznének, a kislány állna a dobogó legfelső fokán.
Ám az egyik nap sorsdöntőnek bizonyult a család számára – akkor ugyanis egy olyan tragédia következett be, amely fenekestül felforgatta a szülők és gyermekeik életét. Vince a szaklapok hasábjainak olvasása helyett egyre gyakrabban néz a pohár fenekére, s kis híján az anya idegrendszere is felmondja a szolgálatot. Az akkorra már 18 éves Lowell ugyancsak teljesen kifordul önmagából, és szó nélkül faképnél hagyja családját. Rosemary-nek sokáig fogalma sincs arról, mi indíthatta el pontosan az egész folyamatot. Egyedül néhány, egyre halványodó emlékére támaszkodhat, melyek azt sugallják számára, hogy minden baj hátterében húga, Fern rejtélyes eltűnése áll.
Ahogy sokan másoknál is, úgy a múlt főhősnőnket sem engedi nyugodni, bármennyire szeretne felejteni. A barátnőjével folytatott társalgásokat követően elméjét mindinkább a szeretett lánytestvérével és a közös élményekkel kapcsolatos gondolatok töltik meg, ami jelen helyzetében a legkisebb gondot jelenti. A repülőtéren ugyanis elkeveredik a poggyásza, benne édesanyja naplóival, melyek segítségével talán sikerülne mindent tisztáznia. Mindennek tetejében Lowell ismét felbukkan Rosemary életében, akit maga az FBI köröz, mint a társadalomra nézve különösen veszélyes bűnözőt, egy bizonyos ALF fedőnevű szélsőséges szervezet egyik tagját…
Mint azt olvashattuk, a sztorira egyáltalán nem panaszkodhatunk; ilyesmivel (sőt, ehhez hasonlóval) csak ritkán találkozhatunk. Emellett K. J. Fowler külön dicséretet érdemel azért, hogy a könyvben már-már kulcsszerepet játszó viselkedéstan egyes fejezeteinek alaposan utánanézett, az információkhoz első kézből jutott hozzá, s hogy megemlítésre került az az egyre vékonyodni látszó fátyol is, ami elválaszt bennünket, embereket az állatvilág tagjaitól.
Összegezve tehát a Majd’ kibújunk a bőrünkből üdítő színfolt a hazai könyvpiacon, egy nem mindennapi alkotás, melynek története korántsem vidám, mégis felettébb érdekes és izgalmas olvasmány.
Karen Joy Fowler: Majd’ kibújunk a bőrünkből
· eredeti cím: We Are All Completely Beside Ourselves (G. P. Putnam’s Sons, New York, 2013.)
· Tarandus Kiadó, Győr, 2015.
· ISBN: 9786155261916
· a szöveget fordította: Hegedűs Péter
· ragasztott, kartonált kötés
· 424 oldal
Add Comment