Barion Pixel

A Tarandus Kiadó az idei irodalmi Nobel-díjas Patrick Modiano a tavaszi Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelentetett A Kis Bizsu című kisregénye után most két új Modiano-gyöngyszemmel örvendezteti meg az irodalmat szerető közönséget: Éjfű, fordította Rőhrig Eszter és az Augusztusi vasárnapok V. Pánczél Éva fordításában. A tervek szerint 2015-ben folytatják a friss Nobel-díjas életművének kiadását.

http://terasz.hu/terasz.php?id=konyvsarok&page=cikk&cikk_id=16623

Jean húsz év elteltével visszatér Párizs egyik városrészébe, ahol fiatalkora meghatározó időszakát töltötte. Az utcákat s kávézókat járva fölidézi mindazt, ami akkori szerelméhez, Dannie-hoz köthető: megismerkedésük körülményeit, a lány titokzatos életének töredékes részleteit, rejtélyes barátait, akik inkább hasonlítottak összeesküvőkre, mint ártatlan egyetemistákra.

Fekete notesza segítségével – amelybe mániákusan jegyzi föl az élete során felbukkanó neveket, címeket, fontosnak tűnő mondatokat, eseményeket – igyekszik eligazodni a múlt eseményei között, összerakni a töredékekből a teljes képet, s megérteni, mi miért történt. Ki volt Dannie, és hová tűnt hirtelen? Kik voltak a barátai, és mire készültek valójában?

Modiano a tőle megszokott módon vegyíti a valóság és a jelen idejű történések közé az emlékeket, a képzelet szülte párbeszédeket és az álomvilágot, hogy hőse ezek segítségével határozza meg önmagát és élete értelmét. 

Jean kísértetként bolyong Nizza utcáin, végigjárja a kávézókat, parkokat és tereket, ahol Sylviával éltek hét évvel ezelőtt. Eszébe idézi a lány alakját, hangját, illatát, gesztusait, és a nyakában lógó gyémántot, a hírhedt Dél Keresztjét, amely oly sok ember halálát követelte már a történelem évszázadai folyamán.

Emlékei fölidézése során elmeséli, hogyan ismerkedtek meg Sylviával, és hogyan jutottak hozzá a Dél Keresztjéhez, miért éppen Nizzában akartak elbújni a kíváncsi tekintetek elől, és miként akartak túladni a gyémánton, amelynek árából egész életüket gondtalanul tölthették volna. De miért csak „volna”? És miért van Jean most, hét év elteltével egyedül? Miért magányosan emlékszik vissza mindarra, ami történt?

Modiano e korábbi regénye krimibe illő izgalmakat és fordulatokat tartogat számunkra, miközben nyomozóként göngyölítjük föl az ügy és vele egy emberi élet szálait. 

 

Patrick Modiano francia író. (Boulogne-Billancourt, Franciaország, 1945. július 30.)
Anyja Louisa Colpijn belga flamand színésznő, apja Albert Modiano Szalonikiből származó neves szefárd zsidók leszármazottja, aki Olaszországból került Franciaországba. A szülők Párizsban a második világháború alatt találkoztak. Patrick Modiano gyerekkora különleges volt, hiszen anyja révén a holland lett az első nyelv, amit megtanult. A thônes-i Szent József kollégiumban, majd a párizsi IV. Henrik Gimnáziumban tanult, ahol az érettségi vizsgát is letette. Nem szándékozott továbbtanulni, csak az irodalom érdekelte. Ennek megfelelően 1967 óta kizárólag az irodalomnak él hivatásos regényíróként.
Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’Étoile címmel. 1972-ben kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Prix Goncourt-t a Sötét boltok utcájáért. 2002-ben A Kis Bizsuért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat az Institut de Farnce-tól életművéért, 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, legutóbb pedig, 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat.

 

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *