A Tarandus Kiadó gondozásában jelent meg Gaál Mózes: Magyar nők című könyve. A mára elfeledett szerzőről és a kötetről Domanits András beszélgetett Kovács Attila Zoltánnal, a kiadó főszerkesztőjével.

Kicsoda Gaál Mózes?

Gaál Mózes a század elején, a szecessziós időszak akkoriban ismert ifjúsági írója volt, akit sajnos az utókor igencsak elfelejtett, legalábbis Magyarországon. Erdélyben született, de Budapesten nőtt fel és itt is élt. Az erdélyi olvasók, az erdélyi ifjúsági irodalomban jártas könyvszeretők valószínűleg mégis jobban emlékeznek rá. Ha valahova kötni kell Gaál Mózes nevét, akkor Benedek Elek(1859-1929) és Pósa Lajos(1850-1914) nevét kell megemlítenem. Ők hárman munkatársak voltak az Én Újságom szerkesztésében. Pósa Lajos halála után körülbelül 20 éven keresztül, a harmincas évek derekáig Gaál Mózes szerkesztette a lapot. Hajdanán ez egy nagyon ismert ifjúsági újság volt. Valamennyi történelmi tematikájú mondát és regét feldolgozták és újra megjelentették a folyóirat hasábjain. Gaál Mózes tanárként és iskolaigazgatóként dolgozott Budapesten, így fordult az ifjúság felé, mint hivatásos pedagógus, és mint ifjúsági történetekkel foglalkozó szerkesztő. Ebben a témában több mint tíz könyve jelent meg. Részt vett a Hazafias könyvtár szerkesztésében is annak idején. Ez egy nagyon sikeres, szintén az ifjúság számára összeállított sorozat volt, mely tematikusan a történelmi magyar mondákat és esszéket ismertette a fiatalokkal.

Hogyan kapcsolódik ehhez a Magyar nők kötet?

A Magyar nők kötet a Hun és magyar mondák kötete után jelent meg, 1902-ben. Részleteiben közölte a Hazafias könyvtár és az Én Újságom folyóirat is, egy-egy női sors bemutatását felvállalva. A Magyar nők tizenegy portrét mutat be a magyar történelem évszázadaiból. Ha ezt időszakra kell vetíteni, akkor a X. századtól indul, egészen a XVIII. századig megy el, hiszen Wesselényiné életrajzi története az utolsó, az első pedig Saroltáé, akinek az élettörténete a Géza, Szent István kaotikus időszak ábrázolása, női szemszögből. A kötetben valamennyi történet olyan fontos pillanat, amelyek a magyar történelem szempontjából sorsfordítóak voltak. Itt elsősorban az Árpád-ház kihalása, 1301 utáni időszakra kell gondolni. Az Anjou-ház berendezkedésére, a Mátyás időszakra, majd az azt követő eléggé zavaros és kaotikus időszak bemutatására, a Mohács utáni, illetőleg az 1541, tehát Buda török kézre kerülése utáni időszaktól egészen a karlócai békéig, 1699-ig.

Ha nevesítjük a női sorsokat, kik szerepelnek még a kötetben?

A kora-középkorból Szent Erzsébet legendája szerepel a kötetben, aztán nagyobb ugrással Szilágyi Erzsébet, tehát Mátyás anyjának a története. De mondhatnám I. Rákóczi György feleségének, Lorántfy Zsuzsannának a történetét a XVII. századból, vagy Széchy Máriáét, illetőleg később Bornemisza Anna történetét.

Ezek mennyire mesék és mennyire történelmi leckék?

Mindkettő egyszerre. Hiszen Gaál Mózes elsősorban ifjúsági íróként azzal a finom lelki hozzáállással írta meg a történeteit, amivel egy gyereknek szólni kell a magyar történelemről, hogy azt minél könnyebben be tudja fogadni. Tehát az egyik oldalról azt mondhatom, hogy a szecessziós nyelvi interpretáció okán akár ifjúsági szövegeknek is tekinthetnénk. A másik oldalról pedig ugyanúgy igaz rá, hogy ezek történelmi elbeszélések is egyben, hiszen ez a fajta történelmi feldolgozás, amivel Gaál Mózes egész életében foglalkozott, klasszikusan érezhető a Magyar nők köteten is. A történelmi források és a történelmi anyagok felkutatásával írta meg ezeket a könyveket. Ebből a kötetből például kiderül, hogy egy-egy problematikus magyar történelmi korszak hogyan nézett ki női szemszögből. Például ha az erdélyi fejedelem éppen a török portán csatározott, vagy éppen Bécsben volt, a Habsburg udvarban, akkor az Erdélyi Fejedelemség ügyeit a fejedelemasszonyné vitte tovább. Lorántfy Zsuzsanna története nagyon jól ábrázolja azt, próbálta meg egy nő egyrészt az uradalom ügyeit intézni, másrészt egy egész régió politikai szerepvállalásában részt venni. A XVII. század történelmében például Lorántfy Zsuzsanna megkerülhetetlen. Ez a kötetből is kiderül.

Az interjú rövidített változata az InfoRádióban hangzott el. 

Forrás:

http://szeglet.hu/rim-12-04-konyv.htm 

 

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *