Inkarnációk, Előjegyezhető Felejtett álom, Díjazott könyv/szerző Magyar Radír 2016, antológia El Paso, Szépirodalom Öregmama történetei, Szépirodalom Istent a kőben, Díjazott könyv/szerző Mademoiselle S. szenvedélye, Levélregény Orhan öröksége, Szépirodalom Közöttünk a folyó, Díjazott könyv/szerző Esőcsináló, Díjazott könyv/szerző A sötét mélyben, Díjazott könyv/szerző Szent László-vér, Szórakoztató irodalom Nászút, Díjazott könyv/szerző Eufória, Díjazott könyv/szerző Akvárium, Lélektani regény Ne hagyd el a hajót!, Lélektani regény Majd’ kibújunk a bőrünkből, Szépirodalom Hogy el ne tévedj, Díjazott könyv/szerző Fiam és a túlvilág, Lélektani regény Apák, Szépirodalom Augusztusi vasárnapok, Díjazott könyv/szerző Éjfű, Díjazott könyv/szerző Sisterland, Szórakoztató irodalom Az Esti ködök kertje, Díjazott könyv/szerző Egy szívsebész naplója, Szépirodalom A vaskorona, Spirituális könyv A túlélő, Spirituális könyv Csibefiú, Lélektani regény Élet, Díjazott könyv/szerző A Kis Bizsu, Díjazott könyv/szerző Macska és kölyke, Lélektani regény Bonaca, Szépirodalom Helvétius élete és munkássága, Művelődéstörténet Amiket az útleíró elhallgat, Szépirodalom A mágia története, Művelődéstörténet A csodaszarvas nyomában , Művelődéstörténet Az utolsó Rákóczi, Spirituális könyv Úti levelek, naplók, Szépirodalom Magyar Szentegyházak regéi, Mesék, regék, mondák Emlékirataim, Szépirodalom A Varázsló, avagy Chateaubriand élete, Szépirodalom A homokóra szemcséi, Szépirodalom Ércnél maradóbb, Szépirodalom
Abafi Lajos

Kiadónknál eddig megjelent művei:

A szabadkőművesség története Magyarországon

Abafi Lajos

ABAFI LAJOS (családi nevén Aigner), budapesti könyvkereskedő és kiadó, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1840. febr. 11. Nagy-Jécsán, Torontál-megyében nemes szülőktől; 1850–53-ban Temesvárott a Stieber-féle kereskedelmi iskola növendéke volt. 1854. május. 1. ugyanott könyvkereskedésbe lépett és ott működött 1857-ig; közben mint magántanuló az ottani gymnasiumban a latin nyelvet is elsajátította. 1858–1860-ban Pozsonyban, Schwaiger József könyvkereskedésében foglalkozott. 1860–63-ban Pfeifer Ferdinand könyvkereskedésében volt a fővárosban. 1863-ban Lipcsében töltött egy hónapot és azon év nov.-től 1865. márcz. 16-ig Kölnben, Greven Vilmos könyvkereskedésében működött; azután Weise Gyula könyvkereskedőnél, Stuttgartban volt alkalmazva. Harmadfélévi távollét után, 1866. tavaszán visszatért Budapestre, s egy-egy évet töltött Ráth és Osterlamm könyvkereskedésében; 1868. július 1-én Rautmann társaságában (1869. áprilistól önállólag) könyvkereskedést nyitott a fővárosban. A Petőfi-társaság megalakulásakor 1876-ban megválasztotta őt tagjáúl és székét Mikes Kelemen ismeretlen leveleiről írt értekezésével foglalta el. Első czikke: pozsonyi levél az 1859. Kazinczy-ünnepélyről a Divatcsarnok 1860. 2. száma borítékán jelent meg. Azóta főleg az irodalomtörténetnek szentelte idejét, közben költőinket ismertetvén meg német fordításban a külfölddel. 1860–63-ban könyvészeti s kritikai czikkeket írt Arany Szépirodalmi Figyelőjébe és Koszorújába, továbbá a Tudományos Értekező, Vasárnapi Ujság, Kritikai Lapok és a bécsi Buchhändler-Correspondenzbe. A Győri Történelmi és Régészeti füzetekbe néhány régészeti czikket írt és egy közleményt a magyar mythologiáról, mely a pesti német Fata Morganában is megjelent; magyar költemények fordítása pedig a Zeitbilder, Die Donau sat. lapokban. Külföldön tartózkodása alatt a Kisfaludy-Társaság jutalmára pályázott: A ballada s románcz története s elmélete cz. értekezéssel, mely dicséretet nyert és a Fővárosi Lapokban (1865) jelent meg; ekkor írt még Heine-fordításainkról az Új Korszakban, egy novellát az Esztergomban és kisebb közleményeket a Stuttgarter Tagblatt és Ueber Land und Meer számára. 1866-ban írt nehány czikket a Szombati Lapok, Hon, Hétfői Lapok és több más lapba. A Kisfaludy-Társaság üléseiben olvasta fel: Két magyar népballadáról és A halhatatlanság eszméje a népköltészetben cz. értekezéseit, melyek a társaság Évlapjaiban (Uj folyam. XII. k.) jelentek meg. Még a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg munkái: Tanügyi Füzetek (1868), Hon (1868, 66. sz.) Szana Figyelője (1871–76.) és Koszorúja (1879, 1881), Magyarország és a Nagyvilág (1875), Petőfi-Társaság Lapja (1876), Főv. Lapok (1877), Századok (1878), Literarische Berichte aus Ungarn, Deák Album, Tört. Tár (1880–84), M. Salon (1887–88), M. Nyelvőr, Regélő, Figyelmező, Kassai Lapok, Gyöngyös és több más lapban. Munkái: 1. Ueber Ungarische Volkspoesie. (Az Archiv für Literaturgeschichteből.) 2. Az elegiáról Pest, 1869. (Koszor. pályamű.) 3. A magyar népdalról. U. o. 1872. 4. Ungarische Volksdichtungen. Bpest, 1873. (2. kiadás. U. o. 1879.) 5. Mikes Kelemen. U. o. 1878. (Magyar Könyvesház 48. 50.) 6. Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. U. o. év. n. 7. Petőfi's Poetische Werke. Budapest. (1880–83.) két kötet. (Többek közreműködésével.) Szerkesztette s kiadta a Magyar Könyvészetet 1869–70-ben; a Magyar Könyvesház vállalatát 1875-ben indította meg és annak több kötetét maga látta el életrajzzal vagy jegyzetekkel; ezen vállalatból eddig 140 füzet jelent meg. 1878-ban indította meg a Nemzeti Könyvtár gyűjteményét, megjelent 42 kötete. 1876 nyarán átvette a Figyelő szerkesztését, melyből eddig XXVII kötet (132 füzet) jelent meg. 1884-ben megindította a Hazánk czímű történelmi folyóiratot, melyből 11 kötet (55 havi füzetben) jelent meg. Az 1878-ban általa létesített és elnöksége alatt álló «Országos magyar könyvkereskedők egyleté»-nek Corvina czímű hivatalos közlönyét 1878 óta szerkeszti, s ezen lapot több könyvkereskedelem-történeti és gyakorlati czikkel növelte. Több munkája korábban családi neve alatt jelent meg. Álnevei: Jécsai Lajos, Jécsai A. Lajos, Ajgó Lajos, Apor Lajos.

/Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891./ 




...vissza az előző oldalra

Új hozzászólás

A kiemelt mezők kitöltése kötelező!





Híres ember írta... Zsurmák Pokol Látjátok, feleim Útirajzok Utazás Itáliában

Keresés:


Bejelentkezés:


Elfelejtett jelszó Regisztráció

Kosár

Kosár megnyitása

Erdélyország története különös tekintettel mívelődésére I. Erdélyország története különös tekintettel mívelődésére II. A szabadkőművesség története Magyarországon Az igazság odaát van A Pilis-összeesküvés Mildi meséi A szerelemről Boldog Szindbád pokoljárásai Mária-fegyver Nem leszek nemecsek! Bagolyvár Elsüllyedt Európa A három kristály legendája A Királynő mélyén Cinq-Mars összeesküvése Zsír Balázs olajra lép Mindenek Ostroma Schlemihl Péter csodálatos története Van élet a halál után (?) Utazások Ezotériában Az Örök Élet forrása Tarot és asztrológia Elfeledett hősök Ezotéria és/vagy tudomány Jóskönyv A szeretet Nehéz idők Hun és magyar mondák Magyar nők Görög-római mythologia Ki fizeti a révészt?