Barion Pixel

„Tanuld meg a fehér ember minden titkát és tudományát. De ne kövesd el hibáit!”

http://www.uploadedmagazin.hu/2016/06/konyv-kozottunk-folyo.html

Ngugi wa Thiong’o könyve, a Közöttünk a folyó a Tarandus Kiadó gondozásában jelent meg. A magával ragadó történet abba a zavaros időszakba repít el minket, amikor a fehér telepesek

először jelentek meg Kenyában.

 
Olyan helyen járunk, ahol fehér ember még nem járt. A két domb- a Kameno és a Makuyu-, között elterülő völgyben, az élet völgyében húzódik végig a Honia folyó. A folyó, ami soha nem szárad ki, és ami életet és reményt ad a völgy lakosainak. A történet főhőse Waiaki, a látó, Chege fia, aki már egészen kisgyermekként kicsit más volt, mint a többiek, ugyanis már egészen fiatal kortól kezdve volt valami a tekintetében, kisugárzásában, ami miatt az emberek hallgattak rá.
 
Chege úgy dönt, fiát Sirianába, a misszinoáriusokhoz küldi, hogy kitaníttassa, hogy megismertesse vele a fehér ember tudományát. Titkon abban reménykedik, hogy a Prófécia, mely egy a dombok közül érkező Megváltót jövendöl, aki a legnagyobb szükségben segít népének a helyes útra lépni.
Az egész történetet elírhatnánk egy erkölcsi dilemmaként is.  Waiaki az évek múlásával jelentős tudásra tesz szert, megismeri a fehér ember tudását, vallását, a keresztény elveket, ugyanakkor elkötelezi magát a törzsének, átesik a legjelentősebb törzsi szertartáson, a körülmetélésen, is, és tanítóként legfőbb céljává az válik, hogy minél több iskolát hozzon létre a tudásra éhes gyermekek számára. De ahogy egyre nagyobb felelősség kerül a vállára, egyre inkább elbizonytalanodik.
 
Hogy ezt megértsük, ki kell emelnünk pár fontos tényezőt a történetből. Noha Waiaki és két társa Kinuthia és Kamau még annak ellenére is részesülhettek a misszionáriusok oktatásában, hogy átestek bizonyos törzsi szertartásokon, a keresztény egyház egy esemény hatására megtagadja minden olyan fiatal oktatását, akik a törzsi „sötét” szokások szerint élnek. A keresztény egyház legelkötelezettebb híve Józsué, akinek az évek előrehaladtával egyre több embert sikerül megtérítenie, így hatalma folyamatosan növekszik. Józsuét két lánnyal áldotta meg a sors. Nyamburával és Muthonival. Noha mindkettőjüket feltétlen engedelmességre nevelték, Muthoni mégis úgy dönt, hogy keresztény meggyőződése ellenére át akar esni a nővé avatás törzsi szertartásán, a körülmetélésen. Szembe szegülve apjával, a törzsben élő nagynénjéhez szökik, ahol más társaival együtt át is esik a beavatkozáson, azonban míg a többiek néhány nap alatt rendbe jönnek, ő fertőzést kap, és súlyosbodó állapotán a kórházi kezelés sem segít. Muthoni neve legendává válik, hiszen a halála hatására Józsué és elkötelezett hívei „pogányüldözésbe” kezdenek, és mindenkit kitagadnak, akik attól függetlenül, hogy felvették a vallást, részben, vag teljesen a törzsi szokások szerint élnek. Ez a keresztények között is egyfajta ellenállást váltott ki, sokan elfordultak a Józsuétól, és új vezérként Kabonyit, Józsué kortársát választották.
 
 
De hogy jön itt a képbe Waiaki?
 
Waiaki végig középen helyezkedik el. Nem tud teljesen beilleszkedni a törzsbe, mert ugyan elkötelezetten szolgálja azt, sőt, a Kiama vezetője is lesz egy időre (a Kiama a törzs vezértanácsa), ugyanakkor látja az elmaradottságot, az egyre növekvő ellentétet is. A hagyományok és a szokásrendszer megköti a kezét, hiszen olyan emberek meggyőződését is  meg kell változtatnia, akik bölcsességüket a törzsi hagyományokból merítették, és koruk már alapból tekintélyt parancsol.
De nem ez az egyetlen gond. Waiaki pontosan látja azt is, hogy a keresztény egyház megtért híveitől azt várja, hogy hagyományaikat teljesen tagadják meg, amitől egy nagy ellentmondás keletkezik az emberek lelkében. Waiaki az oktatásban látja a megoldást. Azt akarja, hogy az embereket ne a sötétség vezérelje, hiszen nem tudnak úgy szembeszállni a fehér telepesekkel, akik elveszik a földjüket, és megadóztatják kunyhóikat, ha azt sem tudják, mi az az adó. És ugyan ezen törekvéseit mindenki üdvözli, mégis ellenállásba ütközik.
 
Magával is meg kell küzdenie.
 
Apja még gyerekként elvitte őt a szent ligetbe, ahol mesélt neki a próféciáról. Szavai időről-időre visszaköszönnek elméjében, ami még jobban elbizonytalanítja. Vajon tényleg ő lenne a kiválasztott? A messiás, aki a megoldást hozza népének? De mi az ő szerepe az egyre növekvő ellentétek tengerében? Vajon a feltétel nélküli szolgálata tényleg gyümölcsöző lesz?
 
De Kabonyi egyre erősödő befolyásával is harcolnia kell.
 
Hiszen ő az egyetlen, aki tényleg az újában állhat. Hiszen ő a törzsi vezető, a hagyományok legfőbb ismerője, és ő is ismeri a próféciát. Vajon hogyan bírhatja jobb balátásra? Érdemes egyáltalán megküzdeni vele?
 
A könyv minden oldala újat mutatott nekem. Egyrészt, közelebb hozott hozzám egy olyan kultúrát, amit nem ismerek mélyre hatóan, másrészt pedig bemutatott egy olyan jelenséget, ami a mai napig meghatározza Afrika fejlődését. A törzsek között és a törzseken belül feszülő ellentétek miatt a telepesek gond nélkül vehették el a földeket, hiszen egység és tudás híján kevés ellenálásba ütköztek. Ráadásul a az azonnali politikai egység, és a szükséges intézkedések is elmaradtak.
 
A tömör mondatok és az időkezelés kicsit balladisztikussá tették a történetet. Gyönyörű tájleírásokat kapunk, viszont kevés párbeszédet, az író inkább összegzi, ki mit mondott egy gyűlésen. Éppen ezért minden egyes lehangzott mondatnak súlya van.
 
Ami a leginkább megdöbbentett, az a végkifejlet. Az eddig csak plátói szerelmi szál, ami Nyambura és Waiaki között bontakozik ki a háttérben, itt csúcsosodik ki, de ez a beteljesedés nagyon szomorú és elkeserítő véget eredményez, ami talán mind a mai napig jelzi, miért mérsékeltebb Afrika fejlődése a tobbi kontinenséhez képest.
 
Mindenképpen ajánlom ezt a könyvet mindazoknak akik egy nem túl hosszú, elgondolkodtató olvasmányra vágynak, mert egy olyan világ tárul elénk, amiről eddig csak hiányos képeket kaptunk. Érdekes és keserű ellentétpárok jelennek meg, hiszen hőseinknek nem csak a kötelességtudattal és a vágyakkal, a hagyományokkal, és az új tudással, hanem önmagukkal is meg kell küzdeniük.

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *